2014. június 25., szerda

The Dark of Past, Episode 5: Hamarosan...

Sziaasztok! :D
Ahogy írgértem meg is hoztam a kövit. Ebben a részben indul be egy kicsit az a szál, amiről még nem olvashattatok és ezután rendszeresen meg fog jelenni. A végét tudom, hogy nagyon lerendeztem, de nem olyan érdekes, de mégis szükséges volt, hogy ezt leírjam, mert nagy szerepe van a cselekmények alakításában.

Észre vehettétek, hogy új fejlécet kapott a blog. Egy kicsit unatkoztam így úgy gondoltam csinálok egy másikat :)

Tegnap találtam egy másik blogot, ami nagyon hasonlít az enyémre. Főleg, hogy ugyanazokat a neveket használja (Nathan, Skylar). Nem szeretném linkelni, de ha véletlenül olvassa ezt az, aki írja azt a másik blogot kérlek hagyd abba a lopást. Nem volt egyszerű ezt a történetet kitalálni. (Sokszor megfordul a fejemben, hogy mégis hogy jut valakinek az eszébe elvenni mások ötletét). Ha továbbra is hasonlóan fogja írni a kiscsaj a blogját, akkor linkelem és bejelentem!

A következő részt valószínűleg szombat délután olvashatjátok, mivel pénteken bulizni megyek és csak későn kelek! :P


Álldogálásom közben valaki a kezével eltakarta a kilátást.

- Kinek a társaságát kell ma élvezned? - suttogta a fülembe és a haja csiklandozta a nyakamat.

A nem létező szőr is felállt a hátamon kecsegtető hangjától, valahogy más volt, volt benne valami... Szexualitás. Ettől a gondolatomtól perverz mosolyra húzódott szám. Láttam magam előtt, hogyan mosolyog és várja a válaszom.

- Sky - szinte suttogtam nevét.

Elvette a kezét a szemem elől és elém lépett. Hosszú haja tű egyenesen állt. Vállát a kék színű bőrdzsekije takarta. Fekete miniruhája elég rövid volt és mélyen kivágott elől. A szemem itt meg is akadt. Alsó ajkamat beharaptam és piszkosabbnál piszkosabb gondolatok futottak át az agyamon.





- Ne nézd már, jó? - húzta össze a kabátját. - Tisztelhetnél legalább egy kicsit! - háborodott fel.

Férfi vagyok, természetes, hogy megakad a szemem ott. Ha nem rakta volna ki idomait a kirakatba nekem se tévedt volna oda a tekintetem. Azt akartam, hogy had őrlődjön magába és érezzen egy kis bűntudatot, mert "gorombán" bánt velem ezért fogtam magam és kifelé vettem az irányt. Megálltam a háztól nem messze és kivettem a zsebemből a dohányt. Kihúztam egy szálat és rágyújtottam. Egy ideje újra visszaszoktam rá. Ennyi feszkó mellett szükségem is van rá. Régen 1doboz/nap volt. Most 1 doboz/hét.

- Bocs, hogy az előbb túlreagáltam - jött Sky és nyújtott felém egy üveg sört.

A cigit kiejtettem a kezemből és átvettem az üveget. Bűnbánó tekintettel meredt rám... Úgy tudtam, hogy ez lesz. Úgy ismerem, mint a kis ujjam... Mindent tudok róla, még a legféltettebb titkait is...

- Hetek óta olyan feszült vagy. Miért nem mész edző terembe vagy bokszolni? Ott letudnád vezetni - fogta meg a karomat és nézett mélyen a szemembe.

Jól látja feszült vagyok - tettem le a sört a kezemből. Mindenfelől fájdalmas feszültség kapdos felém. Értelmetlen és haszontalan az életem. Érzékelőszerveim be- és összezáródtak. Úgy érzem magam, mint egy darab ősi gyanta. Magamnak sem kellek. Csapdába tévedtem, s már kedvem is elmúlt, hogy kiutat keressek. Nem érdekel. Már semmi sem érdekel.

- Nekem most nem ezekre lenne szükségem - húzódott perverz mosolyra a szám.





A csuklóját megfogtam. Majd az ajkaimat mohón az övéire tapasztotta. Olyan hevesen csókoltam, hogy az már fájt neki. Alig kapott levegőt. Ez nem atyáskodó volt, hanem a zabolátlan férfi erőm megnyilvánulása. Csak csókoltam, csak csókoltam, ő pedig levegő után kapkodott. A körmeit a hátamba véste, amit én élveztem, imádtam. De a csók nem akart véget érni... Percekkel később próbálta kiszabadítani a kezét, de megsejtettem a mozdulatát és szorosabban fogtam a csuklóját. És egyre szenvedélyesebben faltam az ajkait. Anélkül, hogy közben elengedtem volna a kezét. Valószínűleg megkönnyebbülés volt számára, mikor áttértem a nyakára és újra levegőhöz jutott. Aprókat haraptam a puha bőr felületemén, majd szorosan karjaimba zártam. Mélyen beszippantottam megszokott gyümölcsös illatát. Majd felemeltem a fejem és körbe néztem a tömegen. Mindenki ivott, táncolt vagy épp veszekedett, de volt egy srác, aki kitűnt. Szemöldökét összehúzta és úgy nézett minket. Nem értettem a gyereket, de eléggé idegesített, így eltoltam magamtól Sky-t és a tömegen átvergődve odamentem hozzá.

- Bajod van? - löktem rajta egyet és ő azzal a lendülettel a földön landolt.

- Igen az, hogy a bátyád csajával smároltál - tápászkodott fel a piszkos talajról.

Gondolkodás nélkül lendítettem az öklöm, ami a pofacsontjába fúródott. Ő ismét a földre került. Megvető pillantással néztem rá. Hogy jobban megalázzam őt a nyálamat összegyűjtve leköptem. Majd elindultam magam se tudom merre... A hátam mögött hallottam Sky lépteit, ahogy jön utánam. Talán vele jobbá tehetem ezt az elrontott estét... Ezért az utam a közeli erdőbe vezetett. Ő ide is követett egy szót sem szólva. Úgy éreztem mind a ketten ugyanarra a dologra gondoltunk... Mikor már kellő távolságra vagyunk a külvilágtól, megvártam míg Sky beér és egy hirtelen mozdulattal a legközelebb fának nyomtam.

- Mit akarsz? - kérdezte alsó ajkát beharapva.

- Téged! - suttogtam a fülébe és elkezdtem harapdálni a nyakát, miközben ruhája szélével babráltam.

Hajam közé túrt ujjaival és szó szerint megtépett, fokozva ezzel vágyamat...



Június 13. (szerda)

Levéve magamról a cipőt mentem be a konyhába. Lekaptam a felső polcról egy poharat és megtöltöttem vízzel. Jól eső érzés volt, mikor a hideg folyadék végigfolyt nyelőcsövemen. A tekintetem a naptárra tévedt. Június 13-a van, egy újabb családi vacsora napja. Nem is tudom feleleveníteni azt az emléket, mikor mi hárman együtt töltöttük az estét, messzinek tűnik, pedig durván csak egy éve történt. Teljesen megfeledkeztem arról, hogy milyen egy szerető közegben lenni, olyan régóta érzem magam egyedül. De megtanultam így élni és már valahogy nem is hiányzik a sok herce-hurca. Mióta magamra vagyok utalva érettebb lettem. Mindent magamnak kell csinálni és azt hiszem ez így van rendjén. Helyet találtam a sötétségben, ahol nem számít semmi és senki, csak én. 

Magam mögött hagyva a konyhát az emlékekkel, sétáltam fel az emeletre. A kezem ráhelyeztem a kilincsre és egy mozdulattal lenyomtam. A szobám a sötétség színében pompázott. A nyitott ablakon bejövő hűvös szél kapott pólóm alá... A hold fénye az ágyamra világított, ahol egy srác ült. Kapucnival a fején a padlót vizslatta és tördelte ujjait. Hiába próbáltam feloltani a lámpát és megtudni ki ő, nem ment. Lekapcsolta az áramot...

- Ki vagy te? - tettem egy lépést előre.

Hangomra felállt és az ablak felé fordult. Ujjaival elkezdett számolni és a kettőnél megállt.

- Hamarosan - suttogta elváltoztatott hangon.

Egy pár másodperc kellett míg felfogtam mi történt, de addigra már csak hűlt helyét láttam. Az ablakhoz siettem és ő fékcsikorgatva elhajtott. Ötletem sincs kiszórakozott velem. Gyenge egy vicc volt, az biztos. Nem tudott rám ijeszteni ennyivel, ahhoz több kellett volna és ha rájövök ki unatkozott annyira, hogy betört hozzám, szétverem. Legalább lett volna annyi bátorsága, hogy nem torzítja el a hangját, gyáva nyuszi... Azt hiszem tudod, hogy ki ő... Ő jött nekem akkor amikor anno futottam. Míg töprengtem azon, hogy mire akart célozni azzal, hogy hamarosan becsuktam az ablakot...



~ 2 hét múlva ~

Június 29. (péntek)

- Nathan értsd meg, hogy nekem elegem van ebből! Nem vagyok a kurvád, akit akkor hívsz mikor kedved van! Nem létezek többé számodra, felejts el! - tolt ki Sky az ajtajukon, majd nem kis hanggal be is csapta azt.

Csak vállat rándítottam és elindultam hazafele. Hátra se néztem csak mentem előre felemelt fejjel és a karjaimat hanyagul lengettem magam mellett. Igazándiból nem tudom mire vélni ezt a megnyilvánulását, egyik pillanatról a másikra lett ilyen, ilyen durcás és megbántott, asszem. Eddig minden rendben volt közöttünk és mindketten élveztük ezt az egészet, nagyon is. Mert be kell vallani jó volt ez a szex kapcsolat Sky-al, de szerintem ezzel be is fejeződött. Persze ez a kis hercegnő miatt van, mert bal lábbal kelt fel és nem tudta kordában tartani az indulatait. Igaz, csak pár hétig tartott az egész, de vele jobb volt, mint bárkivel ezelőtt, akivel ugyanilyen kapcsolatot létesítettem. Lehet, hogy rátett a kirohanására az, hogy pár nappal ezelőtt lebuktunk Matt előtt és szakítottak. De nem hiszem, szerintem nem is szerették egymást. Mindegy is leszarom, teljesen hidegen hagy. Majd találok mást, úgy is van rá bőven jelentkező.

1 megjegyzés: